Pontyhorgászat a Pó-deltában

Most a pontyhorgászattal kapcsolatban írok néhány hasznos tanácsot,amelyeket érdemes elolvasni, akik pontyozni érkeznek a Póra.
A Pó folyóban elsősorban nyurgapontyok fordulnak elő, így ezek közül egy 3-4 kilós példány

Tükrös a Pó csatornájából

kifárasztása is nagy élmény lehet bárkinek.Tükörpontyot az eddigi 7 évünk során egyszer fogott egy hozzánk érkező horgász ( 1.kép ) , bár több helyen láttam már fényképeket a Póról fogott gyönyörű tükörpontyokról. A tükörpontyok hiányát viszont az óriási erővel rendelkező , hatalmas számban jelenlévő nyurgapontyok helyettesítik itt a Pón...
Az itteni nyurgák átlagosan 2-8 kilósak . A mi horgászaink harcsázni jönnek, és csak időtöltés végett szoktak kimenni a szállás közelében levő kitaposott helyre egy-egy órát pontyozni, amíg pl. a többiek még alszanak.Ezeket általában horog alá fűzött keménykukoricával fogják, vagy csak úgy keszegezés közben "esnek be", bár aki fűzött kukoricát fűz a horga alá, egy hirtelen ötlettől vezérelve keszegezés közben , azt ne a feederbotjával tegye...Ez egy nagyon jellemző dolog a horgászoknál, de a nyurgákkal szemben 0.18-0.22 monofil zsinórral, sodrásban teljesen esélytelen a ponty megfogása. Ez alól egy kivétel van, mégpedig a téli időszakban való pontyozás, amikor egyszerű trágyagilisztával , csontival csalizva , vékony szerelékkel is sikeresen kifárasztható akár egy 7-8 kilós ponty is.

Télen , gilisztával

  ( a képen :2015.januárban, 0.18 -as monofil előkével ,15 perces fárasztással. )

A téli pontyhorgászat itteni sikerének titka a környék klímája. A tenger közelsége miatt a hőmérséklet sohasem megy -5C° alá , a téli nappali átlaghőmérséklet pedig 5-10 C° között van.
Viszont a tenger közelsége , és a Pó-delta fekvése, ami a Pó síkságon található, rendkívül magas páratartalmat eredményez , és ez a párásság nyáron is érződik: az ember ül egy helyben és szakad róla a víz , a hűvösebb időben hajnalban és este köd száll a deltára, télen pedig ez a pára az ami , a plusz 5 fokot is nagyon hideggé teszi , a nedves hideg az ember csontjáig hat, így érdemes a téli időszakban  mindig száraz váltásruhával készülni a horgászat során. Meleg-száraz ruhával a tavaszi és az őszi időszakban is készüljünk, mert nem a hideg lesz a gond éjszaka, hanem a párásság ! A ruhák tárolására a horgászat alatt, a legalkalmasabb egy  40-50 literes műagyag hordó zárható tetővel, ebben minden cuccunkat, szárazon tarthatunk,papírjainkat,telefont fényképezőgépet, ruháinkat sosem párásodik be ,ha le van zárva , és ha valami oknál fogva a vízbe esne, akkor sem lesz baja a dolgainknak.Az autóban a leutazás során sem foglal helyet , hiszen ezeket tele lehet pakolni, az utazás alatt.
Tehát az átlag pontyokat a Pón , a téli időszakban vékony gilisztával,csontival , kevés etetéssel vékony szereléssel lehet a legkönnyebben megfogni , a tavaszi, nyári , őszi időszakban viszont kemény-áztatott kukoricával a horog alá fűzve lehet a legjobban fogni.Ilyenkor érdemes kis méretű de erős pontyos horgokat használni 0.20-as körüli fonott zsinórral,vagy 0.30-0.35 körüli monofillal horgászni.Az etetésről annyit hogy télen minimális poralapú-etetőanyagot, más időszakban áztatott kukoricával kell etetni- így elkerülhetjük a keszegek tömeges jelenlétét, pontyozás közben a Pón kifejezetten nem ajánlom a nyári-őszi időszakban a por etetőanyag használatát, mert nagyon nagy számban vannak kiló körüli dévérek,amik a poretetőanyagra szinte azonnal  ráállnak, és még a 20-as bojlival csalizott horgunkat is addig piszkálják,míg végül felakasztják magukat, és az érkező óvatos nagyobb pontyok közül nem szerencsés 10 percenként kirángatni egy dévért és újat dobni.
Itt érkeztem el a pontyozás lényegéhez a bojlizáshoz, tehát azokhoz a horgászokhoz , akik a Pón kifejezetten a pontyokra szeretnének koncentrálni az itt töltött idő alatt.
Az átlagon felüli méret titka itt is a halak szelektálása.Ez nagy eséllyel itt is így működik, de amint említettem nagyon sok a kisebb 2-8 kilós ponty és a kiló körüli dévér, amelyek valahogy ráverik magukat a horogra. Így bojlizásnál érdemes nagy mérető bojlikkal etetni és csalizni. A felszerelés lényegében ugyanaz mint otthon, Magyarországon egy folyóvizi bojlis-pontyozás esetében.
Azok a fiúk aki kimondottan pontyozni érkeztek hozzánk, és az itt töltött idő alatt végig tudtak a Pó folyón bojlizni felváltva éjjel-nappal,tehát mindig voltak benn botok az etetett helyen, naponta átlagban 4-5 pontyot fogtak, 5- 15 kilós átlagsúlyban. A legnagyobb nálunk kifogott ponty 17 kilós.
Azért írom hogy ,"végig tudtak", mert amennyiben a folyó hordalékos az megakadályozza a nyugodt horgászatot,mert minden 10-15 percben újat kellene dobni, és hordalékos-zavaros folyón szerintem semmi értelme elkezdeni pontyozni. Mit tudnak ilyenkor kezdeni a hozzánk érkező pontyhorgászok? A környéken nagyon sok öntözőcsatorna van , a Pó-síkság mezőgazdasági szerepe miatt.Ezek a csatornák mint az erek szövik át a környéket , nekünk ezek közül a "főereket" azaz a főcsatornákat kell keresnünk, itt a megfelelő vízállásnál, a megfelelő időszakban sikerrel lehet szintén 8-15 kilós pontyokat fogni.
Ezeket a csatornákat autóval tudjuk megközelíteni , mert ezek gyakorlatilag a szántóföld közepén vannak . A főcsatornák átlagszélessége 30 - 80 méterig terjed, az átlagmélysége pedig 2 méter körül van .
A Pó főága közvetlen mellettünk van kb.50 méterre , az autóval elérhető csatornák a szállástól kb 20 km-re találhatóak.
Még egy téma a pontyozással kapcsolatban, ami mellett egy bojlis nem tud elmenni, az amur...,

Amur a csatornából

ezekben az előbb említett főcsatornákban 12-20 kilós amurokat lehet fogni szintén bojlival,ajánlott még a tigrismogyoró is, de érdekes módon a bűzös-erjesztett kukorica itt a csatornákon nem működik . A Pó folyó főágán nincs amúr (legalábbis még a 7 év alatt nem fogtunk sem mi ,sem a cseh,német bojlisok).Nálunk , a Pó-deltában kifogott amurok mindegyike a környéken levő csatornákból került ki. Ezeket a halakat nagyjából 20 éve telepítették azokba a  főcsatornákba, amelyeket ritkán nyitottak meg, így a hínár elszaporodhatott,ezekből a csatornákból -az egyszeri telepítés miatt-,és az utánpótlás hiányában- körülbelül egyforma amurokat lehet fogni... ők most 13.-15 kilósak, ( három éve fogtam egy 18.-ast ), azóta sem tudom hogy az hogyan került oda...A képen egy akkori 12-essel..

Az olaszok az elmúlt években megváltoztatták a pontyok védelmében a horgászszabályzatot.
A ponty elvihető mérete 2014.januártól Rovigo megyében, Olaszországban: 30-65 cm.
A ponty ívási tilalmi időszaka Rovigo megyében, Olaszországban : MÁJUS 1.- JÚNIUS 30.-ig.
Rovigo megye , ahol mi szervezzük a horgászatot, a Pó-delta területe.
A ponty tilalmi időszakában tilos csalizni kukoricával , pellettel , bojlival.
Viszont általánosan elmondható az, hogy ezen a Pó-delta részen senki sem örül annak ha valaki megöl akár egy két kilós pontyot is.

A bejegyzés végére szeretnék egy videót mutatni Nektek a Pó-deltában zajló pontyívásról , amit horgásztársunk készített a kikötő bejárata mellett.

Kiss József ,
www.podelta.hu

Kuttyogás a Pó-deltában

A kuttyogás, mint horgászmódszer, eredetileg magyar "találmány", mára már Európa szerte átvették és eredményesen használják. Ahogyan gyakorlatilag mindenhol, így a Pó folyón is az egyik legbeváltabb harcsafogó módszer.

Kuttyogófák

 Mi is az a kuttyogás? Az említett fát a csónakban ülve, megfelelő szögben - a vízbe ütve-  , egy olyan hangot kell elérnünk , amely hasonlít a harcsa-buffanásához, amikor is leszívja a táplálékhalat a felszín közeléből.
Több elmélet is van arra , hogy miért ingerli a harcsát ez a hang az elé lógatott csali felvételére, illetve megtámadására. Erre szerintem a legfőbb ok az, hogy a környéken lévő harcsák, akik érzékelik,"hallják" ezt a hangot félnek , hogy lemaradnak a nagy zabálásról, és ott akarnak lenni, kivenni a részüket a dőzsölésből. Biztosan láttuk már, amikor pl. egy kutya magában van és kaját dobunk neki, megszagolja és otthagyja, nem érdekli ,mert nem éhes. Mi történik , azonban ha egy idegen kutya is ott van mellette és úgy dobjuk neki oda ugyanazt a falatot, szabályosan megküzd érte és akár éhes, akár nem elkezdi enni, de legalábbis odébb viszi , ahol a másik már nincs a közelben.
Véleményem szerint valami ilyen történik a víz alatt is a harcsák esetében. Például megtörtént már hogy a kuttyogás során egy 5 kiló körüli harcsát úgy emeltünk ki a vízből, hogy a horog nem volt beakadva a szájába, egyszerűen nem engedte el a csalihalat sem a fárasztás, sem a kiemelés során.
Mikor érdemes kuttyogni?
A kuttyogást csak kellően felmelegedett víznél lehet eredményesen használni. Ez itt a Pó-deltában , időjárástól függően nagyjából április elejétől, novemberig tart. Az időjárás mellett még figyelembe kell venni,  hogy a víz megfelelően tiszta legyen, túl zavaros vízben itt a Pón nincs értelme a kuttyogásnak.
Csaliként minden szóba jöhet amit a harcsa egyébként is megenne.
A csalival kapcsolatban a Pó folyón megint vannak időszakok, egyszer az egyik , más időszakban más csalik a fogósak.Vannak időszakok, amikor szinte kizárólag csak élőhallal lehet fogni, mert a nadály, gilisztacsalira csak kisebb példányok akadnak. Más időszakban viszont csak nadály csalival, illetve gilisztával lehet harcsát akasztani, míg az élőhalhoz "hozzá sem szagol".
A felszerelés kuttyogó horgászat során: erős harcsás bot, csónakos horgászatról révén szó, praktikusabb a rövidebb bot, erős harcsázó orsó, vastag 0.50 -es fonott zsinórral, kb.200 gramm körüli ólommal, a horoggal kapcsolatban érdemes az otthon használatos átlagos méretű harcsás horgokon kívül még egyszer akkora méretűben gondolkodni, nem kell attól megijedni, hogy a harcsa azt nem venné fel. Ezeket az extra nagy méretű harcsázó horgokat itt a Pó mellett könnyebb beszerezni, és árban körülbelül az otthonival megegyezik. A horog mérete a csalinktól függ, puhatestű (nadály, giliszta) esetében , elég az otthon használatos átlagos méretű harcsáshorog, viszont amennyiben csalihalat akasztunk fel, mindenképp figyelembe kell venni , hogy az itteni dévérkeszegek átlagsúlya 0.5-1 kg között vannak, így mindenképp nagyobb, extra méretű horgot kell használnunk a megfelelő akadáshoz.Vannak akik az úszós módszert, vannak aki a leengedett ólom-horog módszert részesítik előnyben, az előbbiek az úszóról, míg a másik módszernél a bot spiccéről észlelik a kapást. Én személy szerint a bot spiccről való horgászatot (tehát az ólom-horgos módszert) tartom előnyösebbnek, gyakorlati oka miatt, itt a Pó-deltában előfordulhat akár 100+os harcsa akasztása is , így az úszó ütközője mindig egy hibaforrás lehet a fárasztás során.
Ilyen közegben ki kell küszöbölnünk minden lehetséges hibaforrást, és lehetőleg a végtelenségig egyszerűsíteni a bivalyerős felszerelésünket .
Kuttyogásnál itt a Pó-deltában , nagyon fontos tényező az apály-dagály jelenség, ami egy nap alatt 60-80 cm vízszintingadozást jelenthet. Erre minden évben van naptárunk , a visszajárók már rutinosan nézegetik, minden nap, mivel nagyon fontos dolog a folyó sebességét, illetően. Apály idején a Pó folyó nálunk a delta részen  gyorsabb , dagály idején lassabb az átlagosnál. Az apály-dagály naptár más módszerek esetében is fontos, pl. egy áradó rohanó víznél, a víz sebessége akár a felére is lecsökkenhet dagály idején, így lehetővé téve a lehetetlennek hitt aznapi pergetést.
Kuttyogás közben a folyó sodrásával együtt csorogva botunkat a csónakban keresztben elhelyezve , teljes csendben kell ülni, egy horgásznak pedig ütemesen 3-4-5 alkalommal, 3-5 másodpercenként, ütnie a vizet, minden 3-4-5 ütés után, néhány hosszabb szünetet (10-30 másodperc) kell hagyni.
A kuttyogás megkezdése előtt ,aki még nem tudja ütni megfelelően a vizet érdemes a kikötőben, a kikötött csónakból még megkezdenie a gyakorlást, valakinek 5 perc alatt "rááll" a keze, és amint már kb. minden harmadik ütés kiváltja azt a bizonyos buffanó hangot indulhat is élesben a horgászat. Nagyon fontos hogy, nem kell minden ütésnek tökéletesnek lennie, hiszen a harcsák sem minden esetben adnak ki ugyanolyan hangot a zsákmány leszívásakor! Tehát a kezdő kuttyogó horgásznak is minden esélye megvan a sikerre. Sporthorgászati szemmel nézve még két dolgot szeretnék leírni, az egyik hogy puhatestű csali esetében soha ne nyelessünk sokáig, a horog így a harcsa gyomrában végzi, amelyet lehetetlen anélkül eltávolítani, hogy ne okozzunk kárt a halban, a másik dolog ami nem csak a kuttyogásnál, de bármilyen nagy harcsa kifogásánál érvényes, ha nagy (40 kiló) feletti harcsát fogunk, soha ne emeljük ki magunk előtt függőlegesen lógatva , mert a gerince megszakad és a legnagyobb jóindulatunk ellenére is elpusztul, ilyen esetben be kell menni a vízbe, keresve egy lapályos részt és ott csináljuk meg a videónkat, és a fényképeket a harcsával,lehetőleg nappal, hogy jól sikerüljenek a felvételek. Az éjszaka fogott "óriásokat"  jól átfolyó vízben (tehát nem lapályon!) hosszú zsinórral köthetjük le a másnap reggeli fotózásig. A visszaengedésnél, tartsuk a sodró vízben a harcsát, egészen amíg nem folyik át normálisan a kopoltyúján a víz, ilyenkor a bajuszai elkezdenek mozogni, és a farkát is mozgatja, innét kezdve készen áll a visszaengedésre. ( Egy halbiológus most biztosan sírva fakadna a megfogalmazásomtól, de a lényeg ugyanaz.. )
Nagy előnye még a kuttyogásnak, hogy ezt a módszert elsősorban nappal használjuk, így aki nem szívesen megy a folyóra éjszaka, ugyanolyan eséllyel indulhat mint aki egész éjszaka kint van.
Itt a Pó-deltában a nyári kora hajnali órák a legideálisabbak , ez nem a fogósság miatt van így elsősorban, hanem a nyári hőmérséklet napközben felmehet 35 - 40 °-ig, így embert próbáló feladat júniustól szeptemberig reggeltől estig a vízen lenni.
Néhány szóban tehát egy nagyon eredményes pecáról van szó a kuttyogás esetében, de ami a legfontosabb dolog, hogy mindig csendben kell maradni a csónakban, és persze kint kell lenni a vízen és ütni és ütni... !

Kiss József.
www.podelta.hu

Bólyázás

Ebben a bejegyzésben a bólyázással kapcsolatban osztom meg a legfontosabb információkat.
Először is kiknek javasolt a bólyás módszer?
Akik kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a csónakos horgászat terén, és szeretnének csak úgy "kiülni pecázni".
A bólyás módszer behatárolja azt  a részt ahol horgászunk,ezzel maximum egy 100 méteres kört tudunk meghorgászni, emiatt nagyon fontos a hely kiválasztása.A hely kiválasztása a folyó adott vízállásától, a csefaló-raj, mint táplálékhal - aktuális tartózkodási helyétől függ.
A bólyás módszernél az első feladat a csalihal megfogása, ezt egy feederbottal ,csonti-giliszta csalival tudjátok megoldani. A Pó folyón eltérő szabályok vannak az élő csalihalas módszerrel kapcsolatban. Több megyében teljesen tiltott az élőhalas csalizás, nálunk -Rovigo megyében szabad élő hallal csalizni , a feltétel annyi , hogy méretkorlátozás alá eső halfajjal nem lehet csalizni (pl.ponty,angolna). Itt jön elő a sokak által kérdezett dolog, hogy miért nem lehet már angolnával csalizni... hát ezért .
A bólyás módszerrel való harcsázás tehát a csalihal megfogásával kezdődik, ami itt a Pón elsősorban a dévérkeszeg lesz. Itt az átlagméret 0.5-1 kiló körül alakul, ezek közül kell szelektálni, és a fél kilósokat ,vagy annál kisebbeket ,tartani meg és tűzni a horogra. A Pón használjunk a lehetőségünk szerinti minél nagyobb és erősebb típusú hármashorgokat, és forgókat (márkát és típust - a reklám elkerülése miatt -  nem írok, bármelyik fórumon vagy horgászboltban megkapjátok a választ.) Kimondottan kemény harcsázó bot,  ehhez megfelelő orsóval , és minimum 0.50.-es fonott zsinórral, 150-200 grammos úszóval, ehhez megfelelő- 80-100 grammos ólommal (mert ehhez jön még a csalihal ).
Itt kell még a szakítózsinór,ami egy 0.15-0.25-ös monofil zsinór lesz.
Mi is az a szakítózsinór?
Egy vékony szakítható-damil, ami annyi terhelést még éppen elbír ,hogy a szereléket a sodrásban megtartsa, de egy kapásnál- a bevágás pillanatában- könnyedén elszakad.
Mi a bólya?
Bármi lehet ... egy lebegő labda ,egy műanyag PET palack,-mindegy-,csak lebegjen a felszínen  , tehát a lebegő tárgy-továbbiakban- :bólyához, egy súlyt kötünk ,ami lehet egy kő is minimum kb 1-2 kg legyen, hogy megtartsa a szereléket.A bólyánk - adott esetben egy müanyag PET palack kötve egy kőhöz (pl.: 3 méteres mélységben kb 4 - 4.5 méteres zsinóron, egy 10-es vízen 13-15 méterre,)- amikor  jön a dagály, szabadon tudjon süllyedni illetve emelkedni. A bólyánktól indul a szakítózsinór, amit attól függően ,hogy milyen messzire akarunk horgászni a bólyától- tetszőlegesen beállíthatunk, ugyanis a sodrás teszi a dolgát, és a felszerelésünket egyszerűen az általunk beállított távolságba sodorja. Ugyanilyen módszerrel lehet az úszós- harcsás felszerelést egy bedőlt fa ágához kötve harcsára horgászni . (1.ábra )
Amennyiben az időjárás a főágon nem teszi lehetővé a horgászatot , ezt a módszert lehet használni a csatornán is,ebben az esetben a túloldalon fixáljuk a szerelésünket, egy nádszálhoz kötve a szakítózsinórt.( 2.ábra)
Szabály szerint: minden esetben el kell hagyni - a kötelező - ,minimum 50 métert bármilyen műtárgytól (zsiliptől,hídtól).
Következő részben meg kell még említeni a vízközti úszót, amelyet felcsalizva, tetszőlegesen tudunk dobni, anélkül hogy a felszerelés kikötésével időt töltenénk.
Az ajánlott módszer tehát a harcsás-bójás módszer esetében: 2 úszós-felszíni bólyás bot,és egy vízközti-úszós bot horgászonként,emellett fontos 1-1 feeder , a csalihal megfogására.

Nagyon fontos ennél a módszernél , hogy semmi esetben ne hagyjuk őrizetlenül ezeket a fixen kikötött szerelékeket.
 Minden esetben szedjük le a , horgászat végén,az ágakon maradó szakítózsinórokat,mert ezek kárt tehetnek a környéken élő vízimadarakban és egyéb állatokban, emellett,egy adott résznél,
nem jó látni, hogy minden ágról és nádszálról 10-15 különböző zsinór lóg üresen.

Kiss József,
www.podelta.hu

Harcsapergetés, Pó-delta

Ebben a bejegyzésben a Pó folyón való harcsapergetésről szeretnék megosztani néhány nagyon fontos dolgot.Ebben a horgászmódszerben nagyon nagy jelentősége van a tapasztalatnak,az összeszokott párosoknak, a csónakhasználattal,az elektromos-motor használatával, és mindenképpen szükséges némi tapasztalat a pergetéssel és a helyismerettel kapcsolatban.
Azt mondhatom hogy a legnehezebb és egyben -kellő tapasztalattal-  a legeredményesebb harcsázó módszer a Pón.
De menjünk sorban..
Miért fontos az összeszokott duo vagy trió?
A csónakból  maximum 3 főnek érdemes pergetni.(Voltak már fiúk , nálunk Székelyföldről, négyen pergettek egy csónakból,nem akadtak össze egyszer sem, igen jó eredménnyel fogtak, de ez egy másik történet...).
Amennyiben hárman szeretnétek pergetni, érdemes a "munkát" megosztani, felváltva irányítani a csónakot az elektromos motorral. Ami azt jelenti, hogy egyikőtök csak a csónakra figyel,és arra hogy a csónak a megfelelő helyzetben legyen a parthoz képest.
Mi is ez a megfelelő helyzet?
A harcsapergetésnél a csónak megfelelő helyzete a következő:
- 5-15 méterre a parttól párhuzamosan a folyóval együtt csorogva
- a motorcsónak helyzete a következő: a motor mindig a folyásiránnyal megegyezően kell hogy legyen, tehát mintha "tolatnánk" a folyással együtt.( 1. ábra.)
- a parttól való távolság általában 5-15 méter ,ez attól függ éppen milyen szakaszon haladunk el (lapályos,vagy mély részen) lapályos részen ez a távolság lehet akár 50 méter is,amennyiben egy átlagos részen csorgunk maradjunk a parttól az ajánlott 5-15 méteres távolságban.
Itt nagyon fontos megemlíteni,hogy a parttól való távolságot annál jobban csökkenthetjük ,minél jobban össze van szokva az adott horgászpáros,amíg sok a zaj, a felakadás az ágakra, ajánlott távolabbról (15-20 m-ről ) pergetni. Nem csak a zaj ami elriaszthatja a harcsát,de véleményem szerint semmilyen fény sem ajánlott a harcsapergetés alatt (...ezzel nyitottam ki azt a bizonyos méhkast a harcsapergetés során, a világítással kapcsolatban, erről megoszlanak a vélemények...)
Amennyiben a csónakban ülők már rendelkeznek elég tapasztalattal a parttól-bokroktól való távolságot le lehet csökkenteni akár 5 méterre is,ez csak azoknak ajánlott akik már elég tapasztalatot szereztek a csónak irányban-tartásával kapcsolatban .
Mi az előnye ha közelebb csorgunk a parthoz?
A válasz a Pón a harcsák viselkedésével kapcsolatos. Általában a Póban élő harcsák a közvetlen eléjük beeső wobblerre csapnak rá,(sok a táplálékhal, nincs rákényszerítve a vadászatra), így ha 15 méterről dobunk egy wobblert ,a "beeső" kapásra várva ,15 méterről jóval több időbe telik visszatekerni a wobblert ,mint 5 méterről,"kézzel" az első gyűrű és az orsó közül visszahúzva máris dobhatunk egy újat. Mi következik ebből? Az aki 15 méterről dob wobblert a part felé,könnyebben felakad az ágakban, és pl.100 méteren tud 20-at dobni,míg az 5 méterről dobók 100 méteren akár 100 helyet is "áttudnak nézni",ezzel gyakorlatilag az összes kiálló harcsa elé esik egy wobbler.
Ha ilyen egyszerű miért nem lesz mindenkiből profi harcsapergető?
A titok csak egy töredéke a csend..a csónakban a pergetés közben elég egy rosz mozdulat,pl.felakadás az ágakra-világítás-visszatolatás-zörgés,és már le is csorogtunk újabb 100-200 métert.
Elég ha nem jól helyezkedünk el a csónakban.
Hogyan kell elhelyezkednünk a csónakban harcsapergetésnél?
Mindenképp állva a csónak szélében,nem a csónak közepén(!),így minimálisra lehet csökkenteni a csónak ringatózását,ezzel a zavaró tényezőt a harcsa részére. A dobásnál ügyelni kell arra ,hogy felsőtestből,és ne egész testtel megmozdulva dobjunk,ha van csónakotok próbáljátok ki mekkora különbség lehet a csónak mozgásában. A dobást mindig alulról kezdjük felívelve a wobblert ,ezzel lehet kiváltani a műcsaliból azt a csobbanó hangot,amire a harcsák "buknak". Ezalól csak a lapályos részek kivételek,ahol is értelemszerűen nem lehet "alulról" 40-50 métert dobni.
A wobblerek kiválasztásánál csak a praktikusság dönt, mivel az esetek nagy részében a beesőre jön a kapás,nagyjából mindegy lenne a típus,fontos a karikák,és a horog erőssége,és hogy a wobbler rendesen összeköttetésben legyen a hármashorgokkal. A felszíni wobblert azért szoktam ajánlani,hogy a vízalatti ágakba kevésbé húzzuk bele.Így nem kell zajongani,visszamenni kiszabadítani azt.
Mikor érdemes a pergetőmódszert választani a Pón?
A legfogósabb az áradó víz,ez lehet egy nap vagy egy hét is. Egy évben egy két alkalommal bekövetkezik az ami a harcsapergetősök álma, ez a kávé színű , zavaros víz. .Ekkor annyira bezavarasodik a folyó,hogy lehetővé teszi a nappali harcsapergetést is, egyébként a pergetés a szürkületkor kezdődik és a világosodás első órájáig tart. Ez a módszer csak a legkitartóbb horgászoknak ajánlott.
Miért? Éjszaka, sokszor áradó (mert ekkor a legeredményesebb),hordalékos vízben kell a csónakot irányban tartva, állva horgászni,ami nagyon kimerítő. Egy áradó víznél , nem lehet buliból pergetni, mert elég egy rossz mozdulat...éjszaka ,beöltözve nem szabad a vízbe esni. Ezt a módszert azoknak ajánljuk akiknek van már némi tapasztalatuk a csónakhasználattal,és a folyóval kapcsolatban.
Ezt a témát nem tudom kimeríteni, de azt hiszem elsőre elég ennyi,nagyon sok dolog van még a fejemben ,de azt hiszem sosem végeznék!
Kérdezzetek, vagy egészítsetek ki!

Kiss József,
www.podelta.hu

Első bejegyzés

Ezt a blogot elsősorban az információcsere miatt indítottam.Itt lazábban el lehet beszélgetni a Pó-deltás horgászatról,élményeitekről,sikerekről,kudarcokról..A Póval kapcsolatban szerintem nincsen okos horgász aki meg tudja mondani hogy mikor mit és hogyan kell csinálni, itt nincsen képlet ami alapján az ember megfogja élete nagy halát...általában ott van az a bizonyos kis "bibi"...
De ,véleményem szerint a legfontosabb dolog a Pón a tapasztalat.Tapasztalat a vízzel,az időjárással,az áradással,az apály-dagály jelenséggel, az uralkodó széliránnyal,a csefalókkal-,mint táplálékhal időszakos megjelenésével,az éppen aktuális horgászmódszerekkel  kapcsolatban,és ezzel már jó néhány témát érintettünk,de ez csak a töredéke, ahhoz hogy valaki jó eséllyel eredményes legyen a Pón. A Pó folyón való horgászattal kapcsolatban egy könyvet is lehetne írni, de az sem adná meg a választ arra ,hogy mikor és hogyan kell az óriásharcsák közül fogni..csak egyet.
Szeretném ha ebben a most induló blogban egymást segítenétek tapasztalataitokkal,emellett ,én is teszek fel skiccelt rajzokat a horgászmódszerekről,bólyázásról,pergetésről,kuttyogásról.Szeretném ha segítenénk egymást, a tapasztalatok megosztásával. Emiatt fontos, hogy írjatok hozzászólásokat a blogbejegyzésekhez. Továbbá azt is szeretném kérni tőletek -visszajáróktól-, hogy konkrét helyeket ne osszatok meg  nyilvánosan -segítőszándékkal-, mert szeretnénk ha ezeken a helyeken -sportszerű horgászattal- még több horgász részesülne hasonló élményekben.